Végül hosszas huzavona meg óvások után megszülettek a
tegnapi eredmények. Milán egy másodperccel előttem ért be a célba, ő lett volna
az első. Azért jól nézett volna ki a feladat végén két magyar név a sor elején
:) Nekem viszonylag nagy mázlim volt, hogy 30% mínusszal megúsztam, mivel
szinte az egész eleje nullázott így összetettben negyedik lettem. Az első két ember
persze behozhatatlan, a harmadik szlovák srác 100 ponttal van előttem, de
legalább mögöttem is nagy a szóródás.
Hasonló feladatot kaptunk mint eddig, kb 85km, volt benne dreznica, antenna,
kobarid, livek, hátsó hegy stb. Először hátra akartak minket vinni a triglavig,
de mivel volt minimális esély a zivatarosodásra ezt az ötletet elvetették. Kb a
feléig viszonylag együtt mentünk hárman, de aztán Milán egy 2 métert okosan
otthagyott a müzlin és egy erősebb lifttel meglépett kicsit előlem. A Krn
oldalában talált 4-5 méterrel megint visszakerültem majdnem teljesen
az elejébe, tanulságos hogy mennyire nem szabad még akár 2-3ban sem megállni
ha erősebb a nap.
Itt meg kell jegyezzem, hogy az elmúlt tíz nap alapján úgy
látom Milánék hozták a jobb döntést ernyő ügyben. Nem jelentős a különbség, de
Milán majdnem ugyanannyi súllyal terheli a nagyobb méretű ernyőjét, mint én a
105-ös tetejűt. Ő visz magával némi vizet és így is picivel alatta van, én meg
teljesen a tetején, talán még fölötte is 1-2 kilóval. Egy paraszthajszálnyival
gyorsabb is vagyok, ellenben szinte minden sikláson egy picit jobban érnek oda
Balázzsal a nagyobb méret miatt, ráadásul tekerésnél is számít talán. Sajnos
ennél még zavaróbb, hogy az enzo2-k most már egyértelműen jobbnak tűnnek.
Trimmen és fél gázig nincs különbség, de ugye versenyen ennek sok hasznát nem
vesszük. Parkettán már jelentősen jobban siklanak, ráadásul gyorsabbak is.
A müzlire visszaérve a boly keresgélt, Balázs talált
mellette egy jót, Milánnal rá is mozdultunk. Egy picit alacsonyabban is értem
oda, de Milán amúgy is jól szokta ezeket elkapni, lett közöttünk pár száz
méter. Itt szerintem taktikai hibát vétettem, mennem kellett volna rá a krnre
és egyedül direkt a hátsó pontra, de mivel mindenki került én is mentem utánuk (ugye pont tegnap írtam hogy nem szabad ilyenkor lemaradva ugyanazt a játékot játszani).
Sajnos ezzel az egész élboly el is ment, egy nagyon hosszú kisiklás után éppen hogy
beértem a célba 12ikként. Rács 5, Milán 7. Sajnos a szlovák gyerek is
közvetlenül mögöttem van, jobban kellett volna igyekeznem, de nagyot nem buktam
így sem. Holnap 90 pontot kellene hoznom rajta a dobogóért, meg is fogok tenni mindent, de ahhoz minden szerencsémre is szükség lesz.
A FB oldalon sok fotót is találtok: Polish Open
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése