Serial Cup, Magyar Nemzeti - Tolmin, Ötödik nap

Az eddigi legrosszabb meteóra mentünk fel a hegyre, sűrű zárt felhőzet mindenfelé. Mire startra került a sor valamennyire kitisztult, el is kezdtek nőni a kumók. A feladat kozlovrob, volarje híd, kuk antenna a starthely alatt, majd innen polovnyik és vissza a célba. 

A pylonra várakozás alatt már össze is állt megint, a felhőben kerülgettük egymást. Alacsonyabbra kerülve start után pedig nagyon lerohadós gyanús volt, de a polovnyik felé tartva újra javulni kezdett. A "sísánc"ig élbollyal mentem többé kevésbé, itt azonban alacsonyabban értem oda, nem adta az a termik amivel Balázsék is elmentek. Lengyel barátommal elindultunk némi szenvedés után a polovnyik gerincre, de annyira süllyedtünk hogy csirke lettem és visszafordultam, féltem hogy túl alacsonyan érünk oda. Persze alacsonyan is adta nekik, én meg a nagy teszetoszaságban majdnem megint lerohadtam Dreznicánál, ez a hely a mumusom..

Miután kitekertem simán végiglejtőztem a gerincet, utána találtam végre egy erős liftet felhőig, majd egy tizenpár kilométeres siklás a célig. Vértes ma a rá nehezedő nyomás ellenére nagyon bikán taskot nyert, én vagy negyed órával később értem be. Összetettben ő lett a második, nekem a 10ik hely jutott második magyarként.

Az ernyőtől mint hátráltató tényezőtől eltekintve se adta nekem ez a verseny, gyakorlatilag egy nap volt elfogadható, a többin mind hülye hibákat vétettem, nagyon nem klappolt semmi. Nyilván nincs két egyforma verseny, nem sikerülhet mindegyik jól, most ezt adta. Hozzáteszem hogy bár Rácz mögöttem végzett a dobott napja miatt, de szerintem most sokkal összeszedettebb volt, jobban repült mint én. Én szerintem sokat fejlődtem idén is, elég stabilan beérek azért szinte minden nap, de meg kell még tanulni jobban rávállalni hogy ott lehessek az elsők közt.

 Azért örülök hogy 5 érvényes nappal zártuk a Magyar Nemzetit, szerintem mindenki jól érezte magát. A lányok is kitettek magukért, a verseny második és harmadik  helyezettje nőiben is magyar (Emő és Icukat), valamint a fun és sport classban is mindenhol ott voltunk a dobogón, szép volt! Ráadásul a végén jól behúztunk Baliékkal egy csapat első helyet is, ezzel a magyar ernyőzésben először lenyomtuk a szlovén nagykártyákat, nem panaszkodhatunk :)

A teljes végeredményt nem sorolom fel a sok résztvevő miatt, ITT megtaláljátok, gratula mindenkinek!

A repüléseim tracklogjait pedig ITT lehet megnézni.

Serial Cup, Magyar Nemzeti - Tolmin, Negyedik nap

Összeállós, zárt felhőzetet vártunk, ezért Lijak lett a mai célpont. Én a változatosság miatt nem bántam, jókat lehet ott is repülni. Mikor odaértünk még teljes felhőárnyék volt, de mire startra  került a sor szépen kitisztult és gyönyörű felhők nőttek. A feladat egy pár oda vissza volt a gerincen néhány kiszúrással előtte, majd vagy 30 km egyenesen délkeletre és onnan vissza 5km a cél a völgy közepén. 

A mostanában egész jól eltalált startoktól eltérően ma későn, kb 10 perccel pylon előtt realizáltam hogy rossz helyen várakozik a bolyom, de már nem volt idő váltani. Sajnos a felhőnk is épp szétesett, így több száz méter hátrányból indultam az első pontra. Az első hibát utána ott követtem el, hogy nem álltam meg tekerni ahol szinte mindenki, hanem mentem tovább, így következőre megint több idő volt mire két másik marhával kibogarásztunk valami értelmeset. Az első felét a tasknak még többedmagammal repültem, de mielőtt a távoli pontra indultam volna teljesen egyedül maradtam. Eddigre a hegy feletti kumók teljesen összezáródtak, sok alpesi pilóta mégis azt az útvonalat erőltette. Én egy bátor húzással (egy darabig azt hittem inkább kamikaze) kisiklottam nívóból az autópálya fölé, és végül alacsonyan kint a síkság felett ott volt a jutalom öt méter. Innentől hazai távrepülésbe ment át a dolog, felhők alatt gyorsan letudtam a maradék kilométereket, még így is túlóvatoskodtam és a csillagok közt értem be.

Ezen a feladaton relatíve keveset mentünk közvetlenül a hegy oldalában: vagy felette vagy kint a völgyben tolta mindenki, így most a végsebességbeli hátrányom jobban kijött, soha nem tudtam utolérni az élbolyt. A két Balázs megint nagyon ügyes volt, Rácz 2ik, Vértes 3ikként ért be, nekem a 15ik hely jutott. Ez a síkságos feladat látszott h fekszik a magyaroknak, rengetegen voltunk a célban, jó kis nap volt. Overallban már így is 10 között vagyok, de jó lenne még pár helyet javítani az utolsó napon. A csapatverseny is nagyon szoros, második helyen vagyunk, de a dobogó bármelyik foka kinézhet még. 

Serial Cup, Magyar Nemzeti - Tolmin, Harmadik nap

Ma második transzporttal mentem fel a hegyre, de még utána is összezáródó felhőzet alatt ültünk egy darabig. Mivel az volt a jóslás hogy kitisztul, egy ambiciózus 60 közeli feladatot kaptunk: kozlovrob, polovnyik, stol, kuk, most na soci, majd még egy pont a müzli gerinc végén és cél.

A startot egész jól kaptam el, de a gerincre visszaérve Rácz Bali volt a legügyesebb, páran 20 méterrel felettünk elkapták  a tutit amivel felestek alapra, mi meg az egy métert bogarásztuk. A „sísánc”-ra érve megint csak ez lett a felállás, így mire ott kitekertünk valamennyire, ők már a polovnyikot megcsinálva csúsztak a stolra. Azért másik Balival a maradék mezőnyt kezdtük szépen mögöttünk hagyni, a rázósban gyorsítózás után a stolról már nagyon jó helyen értünk vissza az ugratóra. Én ekkor még nem tudtam, hogy akik elől mentek nagyon rávállaltak és egy siklásból akarták a völgyben kint lévő kuk pontot megcsinálni és túl alacsonyan értek vissza a hegyre, már nem tudtak kitekerni (sajnos Rácz is így járt..). A sísáncon Balival ültünk a boly tetején, az árnyékos, szembeszeles részeket magunk mögött tudva. Ekkor nem tudom honnan jöhetett az az isteni szikra, de elindult egy enzo tolmin felé (akinek már megvolt a kinti pont), én meg mivel tegnap is jobban adta ott, mentem azonnal vele. Kb egy km után, pont mikor Bali is beszólt a rádión hogy én melyik filmet nézem, jöttem rá hogy a kuk pont ugye még nincsen meg.. Innentől a termikbe visszamenni már értelmetlen lett volna, így megcsináltam a pontot és baromi alacsonyan értem a müzlire. Sajnos innentől nekem lefőtt a kávé, a gerinc végére se emelkedtem egy centit sem, 640 méteren küzdöttem egy negyed órán át hogy a lerohadást megússzam és újra kitekerjek. Végül ost na Soci könnyen meglett, majd alacsonyan rávállaltam az utolsó pontra és így is kényelmesen beértem 17ikként. Vértes 4ik lett, közvetlenül utánam pedig Percze Atti és Simonics jöttek.

Ebben a napban nem is az bosszant hogy hibáztam, mert az embernek sokszor van hogy nem jön be az elképzelése, hanem a teljesen céltalan, dekoncentráltságból fakadó szerencsétlenkedés, amivel dobtam egy elsők között beérést. Lehet fogni a kevés alvásra, hogy nagyon lekötött rádión szegény Béci esete a mentőernyővel (nem lett semmi baja, csak folyamatosan ment a rádiózás), de ilyen kezdő hibát ennyi év után nem szabad csinálni. Ez a minimum 100 pont nagyon fog hiányozni a verseny végén van egy érzésem.

Eredmények ITT

Serial Cup, Magyar Nemzeti - Tolmin, Második nap

Az idő sokkal jobban nézett ki mint előző nap, kevesebb szél, hamarabb induló idővel és magasabb felhő alappal. Ennek ellenére mivel első nap akaratukon kívül megszórták a mezőnyt a stolnál, ma egy nagyon egyszerű 54km-es feladatot írtak ki hogy minél többen célban legyenek. Kuk antennánál start, onnan stol gerinc elejénél egy nagy cilinder, vissza antenna, majd Dreznica előtt megint egy nagy cilinder és cél. 

A startnál az egész mezőny egyenletesen megsüllyedt, de relatíve jól kaptam el. A müzlin kitekerés után élbollyal csúsztunk át a stolra, majd pont után egyből vissza az ugrató hegyre. Sajnos itt kaptam 100-200 métert a sikláson, ami a továbbindulásnál kritikus volt. Az első öt ernyő szépen megállt tekerni a "sísánc" felett, mi Vértessel meg az egyik Valic-al csak bogarásztuk a gyengét, aztán végül nagyon alacsonyról nekiindultunk vissza Tolmin felé. Szerencsére a szlovén srác most is tudta mit csinál, a müzlire visszaérve simán kitekertünk. Itt Balázs egy jobb vonalat választott és magasabbra került, az antennától visszafelé nekünk még meg kellett állni tekerni, ők siklottak vissza simán. A müzlin aztán a stabil 4 méter kilőtt felhőalapra 2000 közelébe, innen még több mint 10km volt hátra de már csak nyomni kellett. Sajnos a queen-ek stabilitása nagyon jól jött Valicnak ebben a szituban. Egy kört nem tettünk a célig, de én ugye termikeken keresztül nem nagyon tudok fél gáznál többet nyomni (egyébként se sajnos..), ő végig parkettán nem csak nekem adott legalább két percet, de még Balázsékat is megelőzte hátulról. Így a vége Rácz 7, Vértes 8, Én 9. Többi magyar is jól tolta, sokan értek be még utánunk.

Ez vállalhatóbb eredmény, törekszem rá hogy nagyobb hiba már ne csússzon be. Sajnos a sebesség különbség minden végsiklásnál ellenem dolgozik, de azért próbálok tapadni amennyire lehet.

Eredmények ITT

Serial Cup, Magyar Nemzeti - Tolmin, Első nap

Nekem az első serial cup-om, évekkel ez előtt indult a sorozat, aminek a célja az volt hogy az akkoriban még engedélyezett open classos versenyernyőket kizárják innen, így itt csak un széria ernyőkkel lehetett repülni, ezzel is bátorítva a versenyzéssel ismerkedőket. Most már hogy egyébként sem lehet nem vizsgáztatott ernyővel repülni ez tulajdonképpen értelmét vesztette, de ettől függetlenül megmaradt a verseny "oktató" jellege, több az alsó kategóriás ernyő, előadások vannak esténként, illetve három "nagykártyát" is leszerveztek hogy a saját kétzsinórosuk helyett hobbi ernyővel repüljenek.

Ennek fényében végre öt év után megegyeztek a harcban álló felek és Magyar Nemzetiként is harangozták ezt be. Önmagában nagy élmény hogy több mint 50 magyar összegyűlt, a mezőny felét majdnem mi tesszük ki.

Első nap nettó 66km a feladat, szokásos völgyben oda vissza, beszúrással Dreznica Ravne felé, majd Most na Soci, Stol gerinc aztán cél a kemping. Egész jól mentem az elejében a két Balázzsal, de Dreznica pontot rontottam el a cseh openen is, most nem mertem alacsonyról elindulni így beragadtam amíg vmi gyengével nyertem néhány száz métert. Persze utána is agyon óvatoskodtam, mindenki visszaindult a pontról egyből Tolmin felé, én láttam h az élboly a Polovnyikon teker ki, így mentem arra én is. Ezzel megint sok időt elvesztegettem, rengetegen megelőztek, de azért sokan be is ragadtak itt alacsonyan.

Innen egész jól adogatta végig, toltam neki ahol lehetett. Még a Stol gerinc volt a trükkös az erős nyugati szélben, a mezőny fele itt mosódott le. A végsiklásra úgy indultam el hogy necces 12es siklószámmal de aztán kiderült h a csillagok között értem be 18iknak. Rácz 5, Vértes 10, nagyon ügyesek voltak, utánam pedig Percze Atti, nők közül elsőként Emő jött be Bécivel karöltve :)

Lehetett volna jobb is, de ha van még 4 nap lehet javítani, folyt köv.

Italian Open - Meduno 6. nap 6. feladat

Utolsó nap a beérkező front miatt az eddigi leggyengébb a meteo, de ez a szervezőket nem zavarja. Ahogy az sem hogy ilyenkor nem szokás nagy feladatot csinálni a külföldiek miatt akik haza szeretnének érni, így csináltak egy 80+os taskot. Három fordulópont, nyugatra egy, kint a síkságon egy kis dombon, majd vissza a starthelyre nagyjából, és ez a kör háromszor..

Mire lekattant az óra és elindultunk kezdett beúszni a cirrusz, majd hamarosan lyukak nélküli, vastag réteggé fejlődött. A második pontra már baromi alacsonyan ért oda szinte mindenki, kb fél óra alatt emelkedtünk 100 métert így visszasodródva a hegyre. Eddigre a mezőny nagy része a földön volt, még annyira se vettem komolyan ezt a repülést mint előtte, már mentem volna haza inkább a másnap hajnali munkába menés miatt. Milánnal meg az idősebb Doninival együtt kezdtünk kitekerni a hegyen, de valamit én nagyon benézhettem, akárhogy forogtam, keresgéltem, nem jutottam 1100 fölé, ők meg még vagy 10 ernyővel 1400ról elindultak a következő körre. Bosszankodtam kicsit hogy erről a buborékról hogyan maradhattam így le, mivel a következő lift már csak 1200ig vitt. Ez a tizes csapat is megindult kifelé, de nekem jobb ötletem támadt.. Jobbra hátra sütögetett a nap, gondoltam ott még kicsit rá tudunk tekerni. Persze semmit nem adott, viszont akkor már jött velem egy másik enzo és elindultunk a hátul lévő nagyobb sziklás hegyekre (ahova még sosem küldtek be bennünket), hogy majd ott biztos jó lesz és megelőzünk mindenkit. Nyilván semmit nem találtunk, én picit alacsonyabban értem oda a siklás végén, az egész erdős részen egy 20x20as füves mezőt találtam ahova betettem magam, de az enzok (jött még egy közben) még egy bő óra múlva is ott próbáltak a kisikláshoz elegendő magasságot gyűjteni. 

Milán nagyon ügyes volt a nullázásban, 5ik lett végül 45 kilométerrel. Én sajnos ezzel a mutatvánnyal 29ik lettem csak, így összetettben visszacsúsztam egy helyet. A végeredmény: Én 15, Rácz 19, Szilárd 21, Milán 26, Budai Peti 49, Tóni 56, Béci 62, Évi pedig 96. Összességében szerintem nagyon jól ment a magyar csapat, én részemről az utolsó napig nagy hibát nem is vétettem, ilyen erős mezőnyben nagyon meg vagyok elégedve a végével. Beszélgettünk róla hogy mennyivel kiegyensúlyozottabban repülünk mint akár 1-2 éve, és tényleg. Most már néha érdemes lenne bevállalósabban tolni a végén, mert mindig az első 5-10 percben megy el a sok pont, érzem hogy van még hova fejlődni. A versenyt egyébként Nicola Donini nyerte (apuka harmadik lett), mondhatni benne van a vérében a 17 év körüli srácnak, volt honnan tanulni :)

Részletes eredmények ITT

PS: Menet közben találtam egy videót a svájci versenyről, a tájak miatt érdemes belekukkantani: http://vimeo.com/71714335#

Italian Open - Meduno 5. nap 5. feladat

Ma erősebb szél alacsonyabb alappal, így „csak” hetvennyolc km a feladat. Szokásos cikkcakk, de most alig mentünk a hegyen, nagyon sokat kellett a síkság felett repülni. Én szeretem az ilyen feladatokat, de a siklásokon nagyon sok tud múlni. 

Az eleje nem sikerült annyira jól, de azért kapaszkodtunk fel szépen. Mire elértünk a legkeletibb pontig egy fél termiknyire beértük az elsőket Ráccsal. Innen volt egy nagyon hosszú siklás,néhányan vissza is mentek a hegyre, de többedmagammal mentünk a rövidebb úton kint. Balázs a versenyt vezető Doniniékkal tartott, én kicsit alacsonyabban voltam így még óvatoskodtam és rátekertem a beerősödő liftben úgy tíz társammal. Eleinte úgy tűnt jobb helyzetbe kerültünk, de annyira lassú és konzervatív volt a csapat hogy a hajamat téptem. Többször alacsonyabbról megindulva otthagytam őket, valamennyire sikerült is leszakadnom a szembeszelezés végére.

Innentől még egy kiszúrás a starthely előttre, majd a hegyen lévő pontra vissza ahol megáll az időnk, onnan már csak lecsúszás a célig. Bali végül nagyon jól kapta el, 7ikként ért be, nekem taknyon csúszás volt a vastagodó cirrusz alatt, kaptam több mint tíz percet tőlük. Milán picit előttem ért be, de lead out pontok miatt én lettem a 21ik,ő talán 22, majd Szilárd. Még ezzel is sikerült javítanom, már 14ik helyről várom az utolsó napot, hulla fáradtan..

Eredmények a facebook oldalukon vannak, ITT található. (köszi a linket Ági)

Italian Open - Meduno 4. nap 4. feladat

8 napja repülünk folyamatosan, kezdi a banda a fáradtság jeleit mutatni, én is egyre megviseltebb vagyok. Ennek fényében ma azt hazudták még jobb időnk lesz mint tegnap, nettó 110km lett a feladat. (a meteo persze nem jött be, alacsonyabb alap volt és erős szél)

A rajtot vállalhatóan kaptam el, kb 20-30 kilométerig az élbollyal mentem. Aztán amikor a Gemona völgyébe mentünk nem sokkal a fordulópont előtt lenéztem és láttam hogy 60 felett haladunk, egyre alacsonyabban. Tőlem 500 méterre jobbra tekertek, de túl sokáig gondolkodtam hogy oda menjek-e vagy sem, míg lecsúsztam róla. Azonnal tudtam hogy nagy hiba volt, a pontról visszafordulva parkettán 25-30kmh-val  besüllyedtünk egy hegy lee oldalába. Mire Milánnal és Tónival kievickéltünk addigra 50 ernyő meglépett. Nem idegeskedtem, gondoltam ezért jó hogy ilyen hosszú a feladat, majd javítunk még valamit. A feladat két harmadánál aztán valahogy olyan jól sikerült ugrálni az emelések között hogy egyszer csak újra ott találtam magam Ráccsal, Szilárddal, Tónival meg Milánnal az élen. Jött egy kis idegnyugtató hátszelezés, majd az utolsó pontról megint szembeszélben be a célig.

Persze a pontnál csak valami gyengét találtunk, pár száz méter után szétesett és a boly fele elindult a lehetetlen siklásra. Mi még vagy tíz percig tekertük hogy nyerjünk valamicske magasságot, majd amikor láttuk a korábban elindultakat emelkedni mentünk utánuk. Itt már nyilván rájöttünk hogy benéztük, nekem az xctrainer -600 métert írt a célra, mégis teljes gázzal száguldottunk a bevállalósok után, a hegy így is tartogatott és kényelmesen beértünk.

Balázzsal holtversenyben 23-ak lettünk, Milán jött utánunk picit még rátartva hogy tutira menjen, aztán Szilárd. Tóni végig elől tolta de  száz km után az utolsó pontnál túl alacsonyra került, strandra szállás lett belőle. Béci meg Budai Peti is leszálltak 70 környékén, sajnos aki lemaradt ma az elejéről annak nagyon nehéz dolga volt.

Összetettben megint jöttem egy helyet előre, most 15 vagyok. Persze nagyon örülök ennek, bármikor kiegyeznék vele a végén, de azért igaza van Balinak, picit bosszantó hogy ha nem vagyunk nyúlbélák akkor ma elsők közt toljuk be..

PS: Ez a századik post a blogon, ami közel ennyi versenynapot is jelent, jubiláltunk :)

Italian Open - Meduno 3. nap 3. feladat

Eddig mára a legjobb a meteo, felhők ugyan nincsenek de 2400 körüli alap, erős liftek volt az ígéret. Nem is viccelték el, nettó 107km a task, el a szlovén határig meg vissza, (csak azért nem át szlovénéiba, mert valami tüzet oltottak ott repülővel), aztán nyugatra amerre tegnap voltunk, ilyesmi.

A startot most kivételesen rosszul csináltuk meg többedmagammal, nem szeretek úgy indítani h le vagyok már maradva az elejétől, de legalább volt még hátra bőven. Annyira jól kaptuk el Milánnal a lifteket, hogy hamarosan be is katapultáltuk magunkat közéjük a starthely felé visszajövet. Mentünk vagy 30 kilométert még, amikor jött 2200ról egy hosszú csúszás a síkság fölé. Itt én is, Milán is rosszul jöttünk ki, leemelkedett minket mindenki, elég alacsonyról küzdöttük vissza magunkat. Nekem még tekerés közben volt egy kis full-stall-al megoldódó mutatványom, így alacsonyról szenvedés volt megint a gerincig, egyedül is maradtam. Az eddigi tapasztalat most nagyon jól jött, kétszer is, oda-vissza kitekertem 6m-el a kis vár feletti hegyen, innen meg egy siklás volt a cél. Sajnos tíz percet biztos kaptam az elejétől, úgy 30ba saccolom magam. Milán jött egy fél óra múlva kb, aztán Budai Peti, majd később Szilárd, Rácz és Béci. Tónit a síkság ette meg, Évi pedig SATozott inkább a starthely előtt.

Azért bízom benne hogy csapatban megmarad a harmadik helyünk (elég nagy pontkülönbséggel vezetünk a negyedikek előtt), de eredménytől függetlenül nagyon nagy napunk volt, ilyen jó időben régen repültem versenyen. Eredmények nem tudom hol vannak, ezek az olaszok nem túl szervezettek :)