Monarca Open - Valle De Bravo, Mexico Task 6

Utolsó nap, reggel D. Szilárd azzal fogadott hogy még mindig rosszul érzi magát. Elég vegyes érzelmekkel fogadtam, mivel egyrészről nagyon tetszett az ernyő előző napon, viszont át tudom érezni mekkora szívás lehet elmenni egy versenyre és három napig szobához kötve lenni miközben mindenki szétrepüli magát..

Picit cirruszos, de gyönyörű időnek ígérkezett a nap. A feladat most annyiban trükkösebb, hogy a három királyok 7km-es cilinderében kellett várakozni, így start után nagyon gyorsan kimentünk a síkság fölé, nem a gerincen helyezkedtünk a biztosban. Olyan 2700 környékén nullázgattunk vagy 40 percet, de szerencsére lerohadás nem nagyon volt.

Aguilára együtt mentünk rá, majd egy vastag cirrusz alatt megcsináltuk a pontot és szét is széledtünk mert nem nagyon akart emelni. Végül két csapat alakult ki, sajnos a másik termik kezdett jobban beerősödni, de nem tudtak nagyon ellépni, hamar megfogtuk mi is a 4m/s-ot és utánuk eredtünk. Annyira jól adta a Penon-on át visszafelé, hogy a fennsík felett egy 7 méteres lift után azt vettem észre mindenki előtt és felett vagyok. Bevárni a többieket hülyeség lett volna, így hát mentem előre a következő pont felé ahogy tudtam. Persze ők mögöttem kicsit balosan találtak valami konvergenciát, én meg rászopódtam egy 80 méter körüli dombra lejtőzgetni. Legalább 10 percembe telt mire kikecmeregtem onnan csodák csodájára, de addigra szép kis előnyre tettek a többiek szert. 

Szerencsére innen a szembeszél ellenére nagyon jól adta, gyakorlatilag tekerni se álltam meg mert a tegnapi útvonal ma is ugyanúgy tartott, felhőszívásban tettük meg a maradék kilómétereket. Az óvatoskodók még rátekertek, én meg parkettán visszaelőztem amennyit tudtam, így Sziszi után nem sokkal huszadikként értem be a célba. Hiába, külön tudomány megtanulni elől repülni..

Végül Szilárd egyenletes, nagyon jó teljesítménnyel 13ik lett, én szerintem nagy hibákkal, mentőernyődobással 17 (ebből látszik h még bőven lett volna hova előrejönni), Jácint B-s ernyővel élete első versenyén 70, ami szerintem nagyon jó, Szilárd három nullás nappal 76, Tóni 79, Évi 109. A versenyt egyébként az amerikai Josh Cohn nyerte, második Brett Hazlett Kanada, harmadik pedig a kreatív horvát gyerek, Marko Hrgetic lett, gratula nekik!

Szerintem mindenki nagyon élvezte a versenyt, jókat repültünk, ettünk/ittunk, ellőttünk egy raklapnyi tűzijátékot.. :) Mindenesetre ritka a 6ból 6 napos verseny és most hogy már ismerem valamennyire a terepet remélem fogok még itt repülni a jövőben, nagyon jó összkép marad meg bennem.

Még egyszer köszönöm Szilárdnak az ernyőt, lekötelezett vele. Igyekszem majd meghálálni nagyvonalúságát.

Nektek meg köszi a sok biztatást, meg azt is hogy az oldal napi látogatottsági rekordot döntött a vérszagnak köszönhetően :-)

Napi és összesített eredmények ITT

Tracklog ITT

UI: Március elején winter cup Lijakon, mindenki jöjjön!

Monarca Open - Valle De Bravo, Mexico Task 5

Az alvás nem volt tökéletes az este, az izgalmakon kívül a késői taco is betett :) Még a felszállításhoz is úgy mentem, hogy nem tudtam lesz-e ernyőm. A szervezők mára nem tudtak szerezni, így kinézett egy földről szurkolás. Szegény Dóránt Szilárd tegnap óta még mindig beteg, de annyira nagyvonalú volt, hogy egy fél doboz széntablettáért odaadta a cuccát mára. Így gyors feladat kiírás (hatvan pár km) után kiterítettem az Icepeak6-ot, és nekivághattam a napnak egy élvonalbeli ernyővel, amit már amúgy is régen ki akartam próbálni.

Direkt nagyon korán startoltam, hogy szokjam kicsit az ernyőt, de a különbségek ellenére fél óra után észre se vettem hogy nem sajáttal repülök. A rajtot (szerencsére ahogy mostanában már szoktam) nagyon jó helyről kaptam el. Egyből rá is siklottunk a három királyokra, ott újabb kitekerés, majd ki a DIE felé. Ezt még vagy 20an 30an csináltuk meg, és folyamatosan a tetején sikerült maradni a bolynak. Innen az északkeletre lévőhöz kevés tekeréssel jutottunk, szinte végig tartogatott hátszélben. Visszafordulva sikerült egy kevés lemaradást összeszedni, mivel a gyorsítóm nem volt ehhez az ernyőhöz állítva, így vagy 4 centi hiányzott hogy teljesen ki tudjam nyomni. Mire a hegyes részre visszaértünk volt némi keresgélés, ekkor utolért Sziszi is minket.

A beerősödő termik után üldözőbe vettük az első pár embert, és olyan jól sikerült az útvonalat megválasztani, hogy  tekerés nélkül az utolsó előtti pontot szinte együtt csináltuk meg felhőalapon, végig tartott minket. Innen a B53 volt még hátra a tavat keresztezve, majd a város felett vissza cél Valle leszálló. Az 5-6 fős csapatom mind jobbra tartva indult el, én meg egy darabig követtem őket, aztán nagyot vállalva elindultam egy másik sráccal nyílegyenesen Valle felé. Ők a biztos felhőutat választották, én meg emlékeztem hogy tegnap mennyire adta a visszafelé vezető úton a kis dombok lee oldala, és ma sem kellett csalódnom. 4-5m/s-os katapult, majd amikor 300at írt a műszer az uccsó pontra nekiindultam. Közben balról is láttam Marko-t és még két ernyőt érkezni, ezért nyomtam neki a parkettát, de sajnos az a 4 centi a gyorsítóról most is hiányzott, illetve nem is ültem az ernyő tetején, így a végére mind megelőztek. 

Egy kis plusz sebesség jól jött volna, de idegen ernyővel hatodiknak betolni azért így sincs okom panaszra :) Sziszi 8ik lett, és Jácint is átment a tűzkeresztségen, szépen beért a célba.

A Core2 talán picit jobb termikelésben a nagyobb oldalviszony miatt, siklásban nagyon hasonlóak, talán az IP6 jobb picit, viszont összességében lényegesen kevesebb inputot igényel, sokkal több ideje marad az embernek a feladattal foglalkozni, nem pedig az ernyőt vezetgetni. Ez a nap gyógyír volt a lelkemnek, végig kellemes volt a repülés, élveztem és jól is ment. Ehhez biztos hozzájárult az ernyő nyugodtsága is, illetve hogy nem nagyon volt veszítenivalóm. 

Nagy hibákkal, illetve egy mentőernyő dobással a 21ik overall helyen állok, de igazán a Sziszi tolta jól, aki az XC3al 15ik jelenleg. Holnap úgy néz ki egy Rook-ot kapok kölcsön, ezzel azlért csodát nem várok, de legalább nem a starthelyről nézem végig a taskot.

Tracklog ITT

Eredmények ITT

Monarca Open - Valle De Bravo, Mexico Task 4

Kék ég, kevesebb szél a meteo, ma feltankoltam a ballaszt tartályt. Persze mire felértünk kiderült hogy inverziós, csak a fennsíkok felett ígértek magasabb alapot, így a pylonra várakozva öntöttem is ki a vizet.. Start ugyanaz mint tegnap, 2km entry PIA felett, amit egészen jól is sikerült elkapni. Utána irány DIV, amit az élbolyt picit alacsonyabbról kergetve nehézkesen csináltam meg. A pontra érve annyira megmerültem, hogy hegyoldal karcolgatás után sikerült csak újra kitekernem, így be is ért jó néhány ernyő. Ekkor még azt hittem felzárkózhatok az első 10hez, de a buborék amivel ők kiemelkedtek nekem már nem volt meg. Próbáltam nem sokkal utána követni a csapatot, de ők átvágtak a 2500as fennsíkon, én meg vissza kellett forduljak mert nem úgy nézett ki h 3000ről átérek. Jó nagy kerülővel, sok hátrányt összeszedve végül átevickéltünk Sziszivel, majd a lee oldalon végre elkezdte adni a hegy. Ideje volt, mivel így pár ernyővel összeverődve elkezdhettük üldözni az elejét. Itt végre kisimultak az idegeim is, az eleje azon túl hogy nem adta, még rohadt rázós is volt, ráadásul víz nélkül még a stabilitása se olyan volt az ernyőnek mint korábban.

5en szépen megcsináltuk a nagy cilindert, de Szilárd sajnos beragadt egy kicsit lejtőzgetni, mi tovább indultunk ELE pont felé. A szél eléggé bedudált, oldalazva nyomtuk a gázt. Lehetett látni hogy a pontot megcsináljuk, viszont visszafele nagyon trükkösnek nézett ki. Na, nekem végül ezen nem kellett gondolkozzak. Éppen a pont cilinderét próbáltam megnézni gps-ben (bal kézzel a két féket tartva), mikor elcsattant az ernyő fele. A nagyobb gond az volt, h kb bő egyharmada be is fűződött. A nyitott oldalt fékezve lassan fordult a cucc, de a stablap zsinórt hiába rángattam, akkora hasa volt hogy semmire nem mentem vele. Lerántottam a csukott oldal A sorát, ezzel egy része kipumpálódott, de a maradék még elég volt h beugrassza spirálba. A fék eléggé felkeményedett, de ha van még magasságom 90% h ki tudtam volna szedni belőle és kirángatom azt is, illetve akkor egy fullstall-al reseteltem volna az ernyőt. Sajnos azonban ez már nem adatott meg, körülményekhez képest teljesen hideg fejjel felmértem a magasságom, és kihajítottam a mentőernyőt. Kb azonnal belobbant (köszi a hajtást Perec), még volt időm párat húzni a fékeken hogy ne V-be állva érkezzek az erdőbe. Az egész mutatványt egy karcolás nélkül megúsztam,  viszont vagy 30-40 percig kapaszkodtam egy 25 méteres fenyő ágaiba mire a képzett hegyimentők felmásztak és leeresztettek (a helyi gyereksereg nagy üdvrivalgása közepette).

Nekem ez volt az első (és remélem utolsó) ilyen attrakcióm, ugye a legfontosabb h semmi bajom, azonban az ernyőt mire leszedték szanaszét szakadt :( Ha csak holnap reggelre nem találunk valamit kölcsönbe (ami persze nem lesz egy versenyképes jószág, még ha lesz is..), akkor nekem ennyi volt a Monarca Open.. A vicces az, hogy még ezzel a dobott nappal is megőriztem a helyemet, alig ért be pár ember a célba.

Tracklog ITT

Eredmények ITT

Azért azt még tanulságként ideírom magamnak, hogy ezeken az ernyőkön a fékeket nem engedjük el még egy kézben fogva sem, csak nagyon magasan. Ha simán vezetem akkor jó eséllyel meg se történik a csúnyaság.

Monarca Open - Valle De Bravo, Mexico Task 3

Ma alig volt 1-2 felhő mikor ébredtünk, biztató kezdet. A szél elég brutál volt mire a starthelyre értünk, ezért a feladat eleje hasonló lett mint a tegnapi, csak nem kellett Monarcáig elmenni, így teljes szembeszeles szakaszt nem kaptunk.

Mivel a pylon a starthely előtt volt 2km-es entry cilinderrel gondoltuk ráérünk indulni. Mire észbe kaptam marha nagy sor állt, kb fél órám maradt helyezkedni start után. Szerencsére elég jól adta, így nagyon jó pozícióból indultam neki az 57km-es versenynek. LAP pontra menet, mikor a gerincet elhagytuk az első tízzel voltam egy szintben, jött egy kis háromnegyed szélben siklás gyorsítón. Elég nyilvánvalónak tűnik hogy rosszabbul megy az ernyőm (termikben semmi hátrányom nincs), de a saját hülyeségemnek köszönhettem, hogy a pont környékén elszakadtam tőlük. Némi keresgélés után összeverődött egy második boly, velük vettük üldözőbe az első 10-15 ernyőt. 

AGU pont felé elég jól kaptam el, gyakorlatilag az egész csapat fölé kerültem, nyomtam is neki mert látszott hogy behozható még az eleje is. Úgy számoltam ha semmi extra nem történik a könnyű hátszeles szakaszon visszafele pár percet kapunk tőlük legrosszabb esetben. Az élet persze rám cáfolt.. Én meg két másik ernyő jobbra tartott az élboly alá, a csapatom másik fele balra ahol két másik ernyő tekert. Nekik beadta (két Szilárdot beleértve), mi már csak a nagy felhőárnyékot találtuk, keserves kínlódás kezdődött az ESP pont környékén. Végül annyira nem működött, hogy a starhelytől nem messze lévő Penon szikláig vissza kellett repüljek ahol végre kitekertem. Innen egyedül, alacsonyan csúsztam Valle felé, de még hátra volt a tó túlpartján lévő end of speed section. Szerencsére alacsonyan Valle felett még találtam valamit, így hosszú küzdés után beadta a cél. Sajnos ez a lejtőzés és rossz döntés a végén 20 percembe került, így a tizenpáradik hely helyett 40. senki lettem.. A repülés ma egyébként nagyon jó volt, etalon szép kontúros kumókkal, és a beéréssel azért még nem úszott el a húszba kerülés sem.

A napot egyébként Marko, a horvát srác nyerte (ugyanezzel az ernyővel). Minden tiszteletem az övé, mert együtt csináltuk még meg a LAP pontot, de ő nagyon vágja a helyet, és mivel látta hogy le van maradva inkább saját utakon ment. A gerincnek a lee oldalát választva egyedül beelőzött mindenkit és szép előnnyel tolta be a célba.

Tracklog ITT

Monarca Open - Valle De Bravo, Mexico Task 2

Szokásos 5-6 körüli ébredés után (kinek az időeltolódás, kinek a taco miatt..) reggeli, majd elindultunk a felszállításhoz. Az idő a várhatótól eltérően elég sittesen nézett ki, majdhogynem zárt felhőzet, minimál besugárzás és erőske szél. Ennek ellenére majdnem ugyanaz a feladat mint tegnap, hetven pár km. 

Most nem rohantunk a starttal, de így is nagyon necces volt a fent maradás. Én elég jól kaptam el és a Penon csúcs tetejére értem át, majd kb 5 ernyővel rögtön hátra mentünk a gerincre. Mivel itt sem adta jobban, én megint csak tovább indultam két társammal, ahol 20 perc lejtőzés után be kellett látni hogy azok döntöttek jól akik hátrébb próbálkoztak. Én alig értem vissza a penon aljára (éppen hogy megmenekültem), ők viszonylag magasan elindulhattak a feladaton. Eddigre ugye már lekattant az óra, de a mezőny java része a túlélésért küzdött a harmatgyenge időben.

Szerencsére másodszorra már okosabb voltam, Penon mögött szépen kitekertem, majd festői táj felett, felhők oldalában át tudtam csúszni a DIV pont felé vezető völgyön. Itt már az idő is kitisztult, és meglepődve vettem észre, hogy pár száz méter híján beértem a korábban elszökött élbolyt. A tegnapi napból okulva nem akartam egyedül maradni, így nyomtam a gyorsítót végig a gerinc mentén, alig álltam meg tekerni, így a pontot gyakorlatilag már velük együtt csináltam meg. A második viszonylag simán adta, majd visszafelé jövet annyira jól kaptam el, hogy megszabadultunk a 10 fős csapat nagy részétől is, és hárman toltuk Monarca pont felé. A nagy felhőárnyék persze trükkös volt, hosszú percekig túrtam a földet mire sikerült kitekerni újra, ahol ismét összejött a kb 10 fős csapat. Innen egyszerre indultunk vissza, majd egyszerre is fordultunk le a dombról. A szél annyira beerősödött, hogy lemosott minket, lehetetlenné téve a feladat befejezését. Egy tucat szurtos kisgyerek hangos segítségével összepakoltam, majd a körülményekhez képest elégedetten buszoztam vissza Valleba :)

Holtversenyben 4ik lettem, de a két Szilárd is elég jó helyen végzett, Jácint meg különösen jól veszi az akadályokat első versenyén, ma kb 35ik lett.

Tracklog ITT

Eredmények ITT

Monarca Open - Valle De Bravo, Mexico Task 1

Tegnap training day, állítólag az elmúlt egy hét legjobb napja volt. Mindannyian repültünk egy jót, a környéket én is körberepültem, fényképezgettem, egyszóval remek ráhangolódás volt. Az ernyő is úgy néz ki rendben van, stabilabb lett a merevítés cseréjével. 

Az esti megnyitó elég hosszúra sikeredett, de tény hogy nagyon kitettek magukért. Én még sehol nem láttam hogy ekkora felhajtást tudtak csinálni egy ernyős versenynek. Több tv társaságot elszállásoltak egész hétre, pénzdíjak, külön média szervező ember van, a starthelyen redbull sátor, taco sütöde.. 

Első feladatnak egy 75km-est írtak ki, jobbra el a három királyok felett a gerincen, onnan egy törésponttal a síkság felett délre majd monarca, aztán vissza majd a tó felett end of speed section és cél. A start nagyon szervezetten ment, egy kapun keresztül engedik be az embereket, mindenkinek megnézik h mentőernyő rendben van-e, be van-e csatolva stb. Korai indulással hamar kitekertünk, majd egy órát várakoztunk felhőalapon az 5 km-es cilinder szélénél. Ahogy az lenni szokott végig jó helyen a tetején voltam, míg nem 3 perccel a rajt előtt benéztem és szereztem gyorsan 200m hátrányt. Persze nyomtam neki hogy felzárkózzak, de valahogy bármit találtam ki sehogyan sem adta. Mire az első pontról visszajöttünk, már csúnyán meglépett az eleje (Sziszi egy darabig szépen tartotta a lépést). Emiatt nagyrészt pár ernyővel, sokszor egyedül repülgetve csináltam meg a következő pontot, és az ígéretek ellenére nem akart az idő se beerősödni, néha egy métereket tekertünk.

Hozzá kell tennem végig megszenvedtem a beülővel, a ballaszt tartály miatt kinyílt a cockpit az ölemben, minden a lábam közé ömlött, a műszereket meg szinte egyáltalán nem láttam és nem is tudtam menet közben helyre rakni. Ezzel együtt már majdnem kikoppantam (fura érzés 2600 környékén kiülni a beülőből, ugyanis néhol ilyen magas a talaj :)), de heroikus küzdelemmel újra kitekertem és megcsináltam a monarca fordulópontot is. Sajnos visszafelé a szembeszeles rész már egyáltalán nem adta, így egy gyors pakolás után visszaszállító busz, majd leszállóban napozás/sörözés lett a program :)

A napot Dóránt Szilárd nyerte kb 65km-el, én 61, Sziszi 50környéke, Jácint 40+. Tóni is jól tolta, de sajnos benézett egy cilindert, így csak huszon párat kapott.

A verseny nem túl fényesen indult magyar részről, de van még 5 napunk ami jó eséllyel érvényes lesz, javulni fog ez még! (mellesleg nem értek be annyira sokan, kb 30-40 között vhol).  Mindenesetre a tanulság hogy nagyon észnél kell lenni az elejénél, ugyanis elég összetett a terep, ha lemaradok akkor helyismeret híján megszenvedek minden kilométerért.

Eredmények ITT
Tracklog ITT

Monarca Open - Valle De Bravo, Mexico

4 hónap láblógatás (illetve pont hogy nem) után végre újra repülés! Még soha nem jártam Mexikóban, ráadásul mivel pár év óta először újra FAI2-es verseny a Monarca Open úgy döntöttünk megnézzük. Tanulságként feljegyzem, hogy éjszakás műszak után ~30 órát utazni (úgy hogy nem vagyok egy jó repülőn alvó) nem túl felemelő, de legalább jet laggel nem volt gondom, mire ágyba kerültem aludtam mint akit leütöttek. Ehhez hozzá tartozik hogy New Yorkban maradt az ernyőm meg a másik cuccom is, így fél napot piramis nézéssel töltöttünk (Jácint és én) Mexico Cityben mielőtt a verseny helyszínére indultunk volna.

A többiek (Évi, Tóni, Sziszi) már itt Valle-ban vártak minket kellemes kis szállással, Tóninak hála wifivel :) Ma elmentünk 4300m magas vulkánt nézni, pillangó rajzást, majd egy rövid repülés is belefért, ahol végre megnézhettem hogy jól raktam-e össze az ernyő merevítéseit.

Holnap hivatalos training day, utána pedig kezdődik a verseny. 

Repülésről majd még később értekezem, egyelőre a kulináris élvezeteken van a hangsúly. A taco csíp, a tequila üt, a gyümölcsök meg mennyeiek :-)

Akit a nagy magyar télben érdekel némi láblógatás tartson velem az elkövetkező héten, igyekszem beszámolni az eseményekről.