Italian Open - Meduno 3. nap 3. feladat

Eddig mára a legjobb a meteo, felhők ugyan nincsenek de 2400 körüli alap, erős liftek volt az ígéret. Nem is viccelték el, nettó 107km a task, el a szlovén határig meg vissza, (csak azért nem át szlovénéiba, mert valami tüzet oltottak ott repülővel), aztán nyugatra amerre tegnap voltunk, ilyesmi.

A startot most kivételesen rosszul csináltuk meg többedmagammal, nem szeretek úgy indítani h le vagyok már maradva az elejétől, de legalább volt még hátra bőven. Annyira jól kaptuk el Milánnal a lifteket, hogy hamarosan be is katapultáltuk magunkat közéjük a starthely felé visszajövet. Mentünk vagy 30 kilométert még, amikor jött 2200ról egy hosszú csúszás a síkság fölé. Itt én is, Milán is rosszul jöttünk ki, leemelkedett minket mindenki, elég alacsonyról küzdöttük vissza magunkat. Nekem még tekerés közben volt egy kis full-stall-al megoldódó mutatványom, így alacsonyról szenvedés volt megint a gerincig, egyedül is maradtam. Az eddigi tapasztalat most nagyon jól jött, kétszer is, oda-vissza kitekertem 6m-el a kis vár feletti hegyen, innen meg egy siklás volt a cél. Sajnos tíz percet biztos kaptam az elejétől, úgy 30ba saccolom magam. Milán jött egy fél óra múlva kb, aztán Budai Peti, majd később Szilárd, Rácz és Béci. Tónit a síkság ette meg, Évi pedig SATozott inkább a starthely előtt.

Azért bízom benne hogy csapatban megmarad a harmadik helyünk (elég nagy pontkülönbséggel vezetünk a negyedikek előtt), de eredménytől függetlenül nagyon nagy napunk volt, ilyen jó időben régen repültem versenyen. Eredmények nem tudom hol vannak, ezek az olaszok nem túl szervezettek :)

2 megjegyzés:

Ági - vagy Fofo írta...

https://www.facebook.com/groups/legapilotifivl/
ha ki akarnád posztolni, hol vannak az eredmények

Évi írta...

Azért Évi is repült végre itt Medunoban, asszem 21 km-t a taskból, csak nekem is jutott a jóból és lett egy kis mutatvány még a starthely felett, amire egy idióta olasz azt hitte, hogy direkt csinálom (valszeg benne volt abban a bolyban, aminek nagyon durván menekülnie kellett miattam) :))
Egy szintén olasz srác pedig örült, hogy a kiabálása ellenére nem dobtam ki a mentőernyőt (szerencsére a levegőben nem hallottam, hogy kiabált):)