Féltünk hogy olyan lesz a mai nap is mint a tegnapi, de időben elkezdtek növögetni a felhők, sokkal ígéretesebb volt. Mivel még mindig északias az alap szél, a cél ugyanúgy a görög határ lett, de most egyenesen a gerinc mellett kellett végigtolni vagy 20 kilcsit, aztán cikk-cakk a célig.
Szokásomhoz híven korán startoltam és ez ma is jónak bizonyult: már tekerészés közben hallottam a rádión hogy többször is le kellett állítani a startolást a bivalyerős termikbefújások miatt. Gyakorlatilag minden emelt, én végül a gerinc mögött keringtem 3000m környékén sokáig, majd az idő előrehaladtával kiindultunk a hegy elé mert látszott hogy már ott is magasra lehet kerülni. Addig addig válogattam kint a felhők között, míg a pylonra sikerült 2100ra leküzdenem magam, és néztem ahogyan elindul mindenki a csillagok közül.. Pont tegnap beszélgettem arról, hogy kezdek elégedett lenni, mert az utóbbi időben a startokat nagyon jól kaptam el, erre tessék.
Valahogy mégis nagyon jó vonalat választottam, nem álltam meg a gyengékben, így 20km után egy bika 6os lifttel egyszer csak Vértes mellett az élbolyban találtam magam. Innen siklás ki a síkságra, vissza a hegyekhez, majd egy rövid szembeszeles rész és a cél volt hátra. Az enzok, r11ek mögött picit lemaradtam, de a szembeszélre készülve rendesen kitekertem és nem kezdtem el őket üldözni alacsonyabbról. Ez annyira jó döntésnek bizonyult (meg ismét jobb vonalat sikerült találnom), hogy magasságot alig veszítve, az utolsó pontot egy ernyő kivételével gyakorlatilag az egész élboly felett csináltam meg. Két ernyő lelépett és nekiindult a 16km körüli siklásnak, de egy harmadik hely elég kecsegtetőnek tűnt. Jobbra tartottam a dombok felé, mert tavaly is nagyon jól működött, most csak egy rázós liftet találtunk amivel nyertünk pár száz métert, majd mivel eddig még csak alacsonyra se kerültem annyira jó idő volt, a 8,5es siklószámra simán elindultunk a cél felé. Az egyik lengyel elment egészen jobbra egy nagy felhő alá, de én nem akartam kerülni, voltak pamacsok előttünk is. A szájenszfiksön rész innentől jön: tőlem balra és jobbra is tartogatott, illetve találtak emelést, én tőlük már túl messze siklottam a stabil mínusz 4-5ben.. Rámentem a hegyre, hogy akkor buktam a jó helyemet de legalább onnan kitekerek és nyomok egy vállalható beérést.. hát nem, az sem adta. 3,5km-el a cél előtt sikerült leszopódnom, majd végignéztem ahogy boldog boldogtalan átrepül felettem.
Balázs megint szépen beért, mögötte Rácz is, majd Milán, Tóni és Peti is. 71en értek be ezen a napon..
Őszintén szólva ezután rettenetesen el voltam keseredve, vannak versenyek ahol egyszerűen semmi nem jön be. Külön fáj hogy végre jó az ernyő is, nagyon nem ezt vártam, de sajnos benne van ez is a pakliban. Mivel nekem a WPRS-ben talán 44 körül van a leggyengébb pontom, ezzel a versennyel már sehogyan sem tudok rajta javítani, innentől maximum a tapasztalat szerzés miatt repülök. Na meg persze a csapatért, ugyanis az 5 főből mindig a 3 legjobb aznapi pont számít, így oda még bőven tudok segíteni. Mellesleg marha jól állunk, jelenleg másodikak vagyunk, szóval várjuk a bíztatást!
Ja, és a legnagyobb bikaság, hogy Vértes viszont a három beérésével úgy néz ki hogy vezeti a versenyt, remélem ünnepelhetünk a díjkiosztón!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése