Szóval fél év szünet után újra versenyen nyomom a gyorsítót, ezúttal az olaszországi Medunoban, elég gyatra meteo előrejelzéssel. A hely gyönyörű, szép nagy füves starthely, a hegyek előtt pedig síkság. Tudni kell róla hogy ez az első verseny amit itt rendeznek, de a hely tökéletesnek tűnik. Nem mentegetőzés képp, de sajnos a sok tökölés miatt még mindig a régi ernyővel tolom, ez már idén nagyon kevés az Enzok és Icepeak6ok közt az elejében lenni.
Első tasknak vasárnapra kiírtak egy 58 körüli feladatot, kezdőponttal kint a síkság felett, majd némi cikkcakk után el jobbra a gerincen vagy 20 kilcsit, majd vissza a célig, ami a hivatalos leszálló (kocsmával a szélén :) ).
Tőlem szokatlan módon nagyon jó rajt után (gyk felhőalapról vágtam neki) kezdtem leszakadni a siklógépektől, de nagyrészt egyedül bevállalva a síkságot (szemben a kerülővel a hegyek felé amerre a legtöbben mentek) megint fel tudtam zárkózni hozzájuk. Sajna az utolsó cca 10km-et erős szembeszélben, a gerincen rázódva kellett megtenni. Ez a része eléggé igénybe vette az ember idegeit, a dűznik lee oldalában estem keltem, nem bántam volna ha vannak felhők itt is és maradhatunk kint a lapos fölött. Mivel egyedül voltam itt nagyon belassultam, akik mögöttem jöttek kimentek a hegy elé majd ott felestek az űrbe, amivel Béci is nagyon jó ütemben zárkózott fel.
E közben a safetyn végig ment a rádiózás, egy angol pilóta valószínűleg leszállás közben lezúzta magát. Mivel helikoptert hívtak hozzá, leállították a versenyt hogy ne akadályozzuk a mentést. Azóta mint mondják kiderült komolyabb sérülés nélkül megúszta, de így lett egy érvényes nap, ami nem volt teljes értékű mert senki nem volt a célban. Én a legtávolabbi fordulópontot éppen megcsináltam, innentől hátszélben már jól adta volna a célig, de így a stoppolással is 13ik lettem a 100 pluszos mezőnyből. Nem sokkal mögöttem Sziszi és Béci, Tóni pedig egy tizessel hátrébb.
Ja, az első kb 730 pontot kapott, én 490 körül.
Ja, az első kb 730 pontot kapott, én 490 körül.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése