Tegnap estére welcome partit szerveztek a falucskánkba, ami tonnaszámra grillezett heringből és cupákos husiból állt, amit jó magyarokhoz híven bőségesen locsolgattunk az ingyen sörrel, borral. Ennek eredményeként mindketten némi fejfájással ébredtünk, de a szép kék ég hamar feledtette a macskajajt. Erre a napra még jobb meteót ígértek a jósok, 2800 körüli alappal, délies széllel. Mivel vagy 120an össze is gyűltünk a nagyobb starthelyre mentünk, ami pár száz méterrel magasabb is, remélem maradunk ennél, sokkal szimpatikusabb. Sajnos a mai post képek nélkül marad, a lájtos másnaposságnak tudom be hogy a fényképezőmet a házban felejtettem.Ma a felszállítás már zökkenő mentesebb volt, ki is írtak egy 93km-es feladatot, kb 40 kilométernyi cikkcakkal a hegyek közt, majd 50 nagyjából hátszélben észak-kelet felé. Én rögtön amint lehetett elstartoltam, és bár egy óra volt ablaktól pylonig, éppen hogy elégnek bizonyult a starthoz vergődni. Sajnos az előrejelzéssel ellenétben elég bika szél fogadott minket, a nap folyamán voltak rétegek ahol 25km-el fújt, ami igencsak megrostálta a mezőnyt.
Eddigi talán legjobb rajtomat hoztam össze, gyakorlatilag elsőként léptem be a pylonba, és dörzsöltem is a tenyerem h mekkora lámák ezek amiért még mindig az egy métert tekergetik mikor már menni lehet. Az 5km-es pylon után még 2re is meg kellett csinálni a pontot, jórészt szembeszélben, így csak mikor fordultam döbbentem rá, hogy a komplett mezőny talált vmi bikaságot és kitekertek a sztratoszférába, míg én egy stabil 5ös merüléssel épphogy a gerincre visszaértem.. Bármilyen meglepő, továbbra sem javaslom h valaki egyedül, széria ernyővel akarja megmutatni a tutit, ezzel gondolom nagy titkot osztottam meg. Innentől ezer és ezeröt között küszködve, sodródva próbáltam a következő pontot megcsinálni és néztem ahogy boldog boldogtalan elhúz a fejem felett. Sajnos a gyenge liftek miatt addig sodródtam, míg a ponthoz már szembeszélben kellett repülnöm és ezzel az egész szórakozással érzésem szerint vagy 10-15 percet legalább buktam, mire végre kiemelkedtem 2000 fölé. Innentől aránylag hamar megvolt a maradék két pont, majd egy 10km siklás (ismét szembeszélben) ki a síkság fölé. Amint erről lefordultam, tudtam h nem lesz gond, kb 20km-es hátszél fogadott a maradék 50 kilométerre. Mivel az élboly (Misivel együtt, aki nagyon elkapta a filmet) már fényévekre járt, én a beérésre koncentráltam. A bénázásom hozományaként gyakorlatilag végig egyedül repültem, ezért jó volt a vége fele összefutni 4 ernyővel. Itt már lenyugodtam és okos helyezkedéssel meg bevállalós elindulással ott is hagytam őket, majd 22km-re a céltól megkezdtem a végsiklást (kb 3200as alap volt). Mintha csak a szervezők tették volna oda, de az utolsó 35 kilométeren felhőút volt a célig, ezért Misi bíztatására (aki ekkor már a célban volt) nekiindultam mikor mínusz 100at mutatott a műszer. Innentől gyorsítózás a célig, majd 20 perc alatt letudva a távolságot, kb 150 méteren értem be.
Eredményeket még nem tudom, de kb 25be saccolom magam, Misi 8-9. Sajna végsiklásban előzték meg őt is sokan, a mantrák továbbra is büntetnek. A beéréssel összességében elégedett vagyok, végre nem rohadtam le a verseny első napján, de a „ha” mindig ott van. Vagy megtanulok bírni a véremmel, vagy tényleg kell egy R11et vennem :)
Sajnos eléggé internet híján vagyunk, ezért is vagyok csúszásban a beszámolókkal, de holnap utánra használhatatlan erős szelet mondanak, így sajnos lesz lehetőségem pótolni a lemaradást.
A live tracking továbbra is ITT érhető el, ha valaki unatkozna a munkahelyén és inkább nekünk szurkolna.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése