Bár a training day kimaradt az erős hátszél miatt (azért Cape Townban feltaláltuk magunkat), a mai nap is úgy kezdődött, hogy reggel kétszer halasztották a felszállítást és már a törlésen gondolkodtak. Végül csak felmentünk és mint kiderült nem bántuk meg! Egy gyors feladat kiírást követően (64 km) mindenki öltözködni kezdett és felvette a trackerét (merthogy live trackinget is biztosítanak, ami alapján a visszaszállítás is működik http://www.livetrack24.com/leo_live_task.php?op=list&taskID=155). A starthely nem valami nagy, ha nem jól helyezkedik az ember akkor százhuszadikként már elég késő startolni. Emiatt én némi tanakodás után átmentem a helyiek által favorizált meredek starthelyre majd gond nélkül felszálltam.
A race start 1345 volt, 11km-es entry cilinderrel a második (P11) ponthoz. Azt kell mondjam elégedett voltam a rajttal, a verseny kezdetét ha nem is a legmagasabban, de kb 100 méterre a pylontól kaptam el. A szél DNY-D között váltakozott, és fokozatos erősödést ígértek. Sokan a gerinc jobb (keleti) oldalára sodródtak tekerés közben, de én jobbnak láttam mindig visszamenni a bal oldalára az egyre erősödő szél miatt. Az időt jól jellemzi, hogy 20 mp-el a verseny kezdete után alkalmam nyílt eme remek fotót elkészíteni, valahogy mindig ezekkel az icepeak protókkal van a baj :)
Az idő amúgy egész nap nagy kékség, néhol erős emelésekkel (8.6 maradt a varióban). Az első pont könnyen megvolt a gerinc mentén, de sejteni lehetett hogy a második kint a völgyben széllel majdhogynem szembe trükkös lesz. Meglepetésként is ért, hogy viszonylag gyakori emelésekkel, gyorsítózva simán megcsináltuk a második pontot, ekkor még (ugyan sokkal alacsonyabban), de az élbollyal haladtam. Egészen büszke voltam magamra, hogy bár alacsonyan voltam, nem álltam meg tekerni 500m-el a fp előtt, hanem tovább mentem, hogy majd a visszaúton a széllel sodródva tudjam kitekerni. A bizonyos mackó irhájára ekkor kezdtem el gondolatban tintázni, ugyanis nagyon jó helyen voltam, és úgy tűnt innentől kolbászból lesz a kerítés, 20km-es hátszéllel megrepülni a maradék 30 kilcsit. Bár előtte is voltak tisztességes leáramlások, elkövette azt a hibát, hogy 1100on megunva az egy métert elindultam vissza a gerinc irányába, mert láttam pár km-el odébb két ernyőt tekerni. Mondanom sem kell mire odaértem otthagyták/szétesett, ellenben megkaptam a 6 és 8 méter közötti leáramot, egészen a talajig.. Némi bukó csapkodás után lenyugodtam, és elkönyveltem hogy így kezdtem Piedrahitát is, szóval innen legalább lehet még javulni :) A jégre öntött ciderek és a medencében fürdőzés is segített elűzni a feszkót, szóval holnap új nap új remények, igyekszem kicsit összeszedni magam :)
Ja, a leszállásról: A starhelyre menet egy svéd kolléga mondta ne nagyon szálljak struccok közé, mert elég agresszívak tudnak lenni és ha fiókákkal vannak megtámadják az embert (mondjuk nagy elvárásaim nincsenek az olyan állatokkal szemben akiknek a szemgolyólyuk nagyobb mint az agyuk..). Ezek után megnéztem a mezőt, egy birkanyájon kívül semmit nem láttam, ellenben a kilebegtetésnél 3 kib* nagy madár vágtatott el mellettem 5 méterre, szerencsére ők jobban megijedtek mint én, így volt időm kimenekülni a struccfarmról :)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése