Day 6, Task 3

Ma végre napsütésre keltünk! Az előző napok csapadéka miatt már reggel voltak felhők (számomra pozitív a nagy kékséghez képest) és szerencsére később sem fejlődtek túl. A starthelyen a következő kép fogadott minket:

Elég gyorsan megszületett a feladat, nem nagyon variálták túl. Egész napra viszonylag gyenge szelet jósoltak (ami azért bizonyos magasságokban később bebikkant), így egy fordulópont 8-9km-re vissza a gerincen Porterville irányába (P55), onnan ki a nagy lapáj fölé(P18), majd tovább a síkság felett egészen a völgy végéig(PG6), 67km.

Mivel az első napot dobtam, hármat meg töröltek sok veszíteni valóm nem volt, úgyhogy kicsit bevállalósabbra vettem a figurát. Rögtön ablaknyitás után startoltam, aztán Porterville felé vettük az irányt. Viszonylag könnyen oda is értünk, majd kb 1 óra várakozás következett a verseny indulásáig. Pár mantrával nekiindultunk a síkságnak, hogy a cilinder másik oldaláról, némi hátszéllel tudjuk majd megcsinálni a pontot, ami a felhőképet elnézve nem volt akkora kockázat. Természetesen negyed órával start előtt felhőalapon karcoltunk, míg a többeik a hegyen kerülgették egymást, de ahogyan az lenni szokott a felhő szétesett, mi meg max 1200ról vágtunk neki a pontnak végül.

Most hatalmas tömeg volt az elején, így legalább nem maradtam egyedül. Persze hamarosan leszakadtunk az élbolytól, kaptam is tőlük a végén több mint fél órát.. Az itteni körülményekre eddig nagyon jellemző, hogy még amikor nincsenek brutál emelések, akkor is bele lehet futni hosszú hosszú leáramlásokba, ma egy egész boly rohadt le percek alatt talaj plusz 3-400 körülre, de így tömegben könnyebb volt a túlélés.

Elvileg az utolsó 30kmet hátszélben kellett volna repülnünk, de vagy szél nem volt, vagy nem onnan fújt ahonnan kellett volna, szóval néha inkább oldalszeleztünk. Az eddigi remek felhőkép viszont szétesett és vagy 10-15 kilómétert felhőárnyékban kellett megtennünk. Gyanítom h az élboly még komolyabb keresgélés nélkül megúszta, nekünk maradt az egy méterben egerészés. Azért az elég idegesítő, mikor látod a mögötted lévő bolyt rugóval fölötted átrepülni, de abban a helyzetben muszáj volt türelmesnek lenni.

Valahol itt sikerült elkövetnem egy hatalmas hibát, ami majdnem leszállással végződött. Az egyik boly aljára értem be, de már nem nagyon volt ott amit tekertek, így kinéztem egy szép felhőt a kurzustól kicsit jobbra, és rásiklottam. Sajnos már későn vettem észre, hogy rajtam kívül mindenki inkább egy bal oldalit választotta.. Természetesen visszamenni már késő lett volna, a felhőm meg nem adta, ahogyan az lenni szokott. Ismét 500 alá kerültem, és megfogadtam ha ezt megúszom nem akarok legközelebb okosabb lenni az egész mezőnynél. Úgy látszik imáim meghallgatásra találtak, ugyanis belefutottam egy félkörön egyméterbe, ami végül a zárt felhőzet ellenére hárommá erősödött. El is indultam az előző bolyom után, de ez a kis magánakcióm azt eredményezte, hogy amikor alájuk értem ők már alapról indultak tovább.

A nagy felhő árnyék az utolsó tizen pár kilóméterre teljes késkéggé alakult, és akárhogy osztottam szoroztam a rohadt számítógép könyörtelenül azt írta hogy nem fogja kiadni a célig:

Itt valami gyengét tekerve sikerült behozni a lemaradásból, ugyanis az előző csapat szétszóródva keresgélt kétségbeesetten, viszonylag kevés sikerrel. Sajnos az enyém is szétesett, így nekiindultunk a nagy kékségnek.  Kb 5kmre a céltól végre megláttunk egy emelkedő ernyőt. Épp időben, elég közel volt már az árnyékom! Tekertük megint a gyengét türelmesen, miközben fogcsikorgatva néztem ahogy pár száz méterrel felettünk érkező kollégák simán rásiklanak a célra.

Végül az egyik icepeak-es megunta és elindult, mi meg persze utána. Ekkor olyan +130at mutatott a műszer, de az eddigi leáramlásokkal számolva az elég soványnak tűnt. 2km-re a céltól beértem két emelkedő ernyő alá akik biztosra mentek, de azt már nem várták meg h én is kitekerjek. Mivel vagy 5 ernyő volt hasonló helyzetben mint én, úgy döntöttem bevállalom és anélkül hogy egy kört tettem volna kinyomtam a gázt. A merülés persze jött is, de úgy tűnik már elég közel voltam, és végül kb +80 méteren beértem a célba. Ez szoros volt.. :)

Sajnos ez a taknyon csúszás az utolsó 20-25 km-en eléggé megfogott minket, nem lett egy világraszóló eredmény, de 28.-ént zártam a napot. Összességében elégedett is lennék ezzel, de így hogy 3 nap kiesett nem lesz elég az utolsó nap, hogy érdemben változtassak az eredményen. Most összesítettben vhol 41 körül vagyok, azért remélem még az utolsó nap felteszi a pontot az i-re.