Paragliding Winter Cup – Buzet 1. nap


Ugyan végig fenntartásokkal kezeltem hogy Európában február elején távokat fogunk repülni, de egy kis elő-tavaszolásra jó ötletnek tűnt ez a horvát verseny. Mint kiderült, a napsütéses idő ígérete sok embert lecsábított, vagy 60an gyűltünk össze. Megérkezéskor még -1 fokot mutatott a hőmérő, de amint kisütött a nap bőven 10 fok fölé kúszott. Kicsit kótyagosan az éjszakai utazástól végig álltuk a döcögős regisztrációt, majd délre fent voltunk a starthelyen. Hosszas tanakodás után derült ki, hogy elszúrták a feltöltött pontokat, így kissé kaotikus koordináta beirogatás következett, kb ablaknyitásra sikerült a feladatot bepötyögni. Fél kettőkor start, majd kettőkor kezdődött a verseny. 


A kellemes tavaszias időben az inverzió miatt csak valamivel ezer méter fölé lehetett menni, de legalább nem fáztunk. A gerinc mentén kellett megtenni pár kilométert, majd a másik irányba vagy 11et. Ezután vissza a starthelyhez, ki a völgybe vhova a város fölé, és cél a leszálló (~38km). Míg mi kényelmesen tekerésztünk ahol lehetett (nem mertünk alacsonyan átsiklani a lapos helyeken), addig a helyi nagykártyák végigtolták nívóban az egészet, így sikerült egy csoportjukkal összefutni, mikor mi még 4 km-re voltunk a távoli fordulóponttól, ők meg már visszafelé jöttek.. Persze helyismeret is számított, de senki nem akart közülünk rögtön első nap beégni. Ezzel nem is lett volna baj, egész jól mentünk vhol a mezőny közepével (ezt a részt Attilával repültem együtt), de az utolsó pár kilométeren a fp előtt szétestek az emelések, úgyhogy sok versenyernyő után mi is nekiindultunk a lapálynak. A legtöbben a pontig sem jutottak el, pár száz méterre leszálltak, nekem még sikerült éppen megcsinálnom, így visszafelé helyezkedtem ugyanarra a mezőre mint a többiek. 



Talán ha másfél órát töltöttünk a levegőben és annak ellenére hogy nagyjából mindenki ugyanott rohadt le, jól éreztük magunkat a kellemes időben, elég népes magyar társaság is összeverődött a versenyre.  A nap nyertese közülünk (mint később kiderült) Szegedi Miki volt, aki szép türelmesen elegerészett ott ahol mi nekiindultunk, és ő vagy fél órával később fent az űrben megcsinálta a pontot és 4km-re volt a céltól amikor leszállt. Jól tolta, gratula neki!

Ja, és Perec kedvéért ide kell írjam hogy a Ligně na žaru még mindig hibátlan ezen a környéken :)

0 megjegyzés: