Nem is emlékszem mikor volt utoljára hogy minden nap érvényes legyen, de most végre ránk mosolygott a szerencse. Utolsó napra egy picit trükkösebb, de mégsem túl bonyolult 60+os feladatot kaptunk. Szokásos tolongás megvolt a startnál, aztán rohantunk végig a gerincen keleti irányba. A visszaúton sikerült idióta módon beragadni, kaptam pár km hátrányt meg sokszáz méter magasságot az elejétől. Le is írtam a napot, de nem idegeskedtem, szép türelmesen kivártam míg feltekerek a hegy mellett hogy jó magasságból tudjam a gerincen a visszautat folytatni. Olyan jó ütemben indulgattam el, hogy a következő fordulópont után egy rángatós 4essel bekatapultáltam magam ismét az elejébe.
Volt egy hosszú kisiklásunk a völgybe ahol teljesen stabilnak tűnt az idő, már kezdtem aggódni hogy nem érünk vissza a hegyekre, de aztán gyengéket tekerészve csak sikerült. A mögöttünk érkezők viszont nagyon beragadtak itt.
Végül egy jó húzással Palikával úgy döntöttünk menni fog egyenesen is az utolsó előtti pont, így ketten indultunk neki a végének a tetejéről. Ő balra a starthelyre rátartva ment, én egyenesen mert a kis púp felett láttam ernyőket tekerészni. Persze csak gyengét találtunk ott, így amikor láttam hogy ő a hegyen továbbindul, kiszálltam én is, húzva magam után a maradék 3 ernyőt aki velem volt. Végig nagyon neccesnek tűnt a siklás, kb 7.8 kellett a célig de volt szembeszeles rész is ezért nem mertem parkettán tolni. A vége az lett hogy Palika 6 másodperccel megelőzött, másodikként toltam be a célba. Kettős magyar győzelem lett volna, de végül a mögöttem beérő francia Maxime a leading pontokkal megelőzött. A vigyort mindenesetre nem tudtam letörölni az arcomról, az meg végképp hihetetlen hogy elviszünk egy napot az összes olasz és francia elől, illetve hogy egy ilyen pwc szintű mezőnyben 6 repült nap után összetettben Palika 5ik, én 7, Bali pedig 13ik legyen. Pákó egyébként nagyon jól tolta, végig konzekvensen, nagyobb hibák nélkül repült, gratula neki! És persze az egész magyar csapatnak, ugyanis sikerült a csapatversenyt megnyernünk :)
Akit érdekel kiszakértheti az egész repülést, ugyanis visszanézhető minden feladat, és az eredmények is ide vannak kirakva: https://airtribune.com/monteavena2015/results
A hét végére sikerült az ernyővel is összeszokni. Az látszik hogy amekkora előrelépés volt nekem anno a Core2ről az Icepeak7Pro, a Boomerang10 most legalább akkora. Ugyan több figyelmet igényel, de teljesítményben most vagyok először egy szinten a top ernyőkkel, lényegesen több opciója van az embernek. Az Enzo 2 gyorsítón egy hajszálnyival jobban siklik, viszont nekem észrevehetően nagyobb a végsebességem. Végre először van egy olyan cuccom amivel összejöhet egy task win, ezt szeretném is idén készpénzre váltani :)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése