Italian Open, Feltre - Task 6.

Nem is emlékszem mikor volt utoljára hogy minden nap érvényes legyen, de most végre ránk mosolygott a szerencse. Utolsó napra egy picit trükkösebb, de mégsem túl bonyolult 60+os feladatot kaptunk. Szokásos tolongás megvolt a startnál, aztán rohantunk végig a gerincen keleti irányba. A visszaúton sikerült idióta módon beragadni, kaptam pár km hátrányt meg sokszáz méter magasságot az elejétől. Le is írtam a napot, de nem idegeskedtem, szép türelmesen kivártam míg feltekerek a hegy mellett hogy jó magasságból tudjam a gerincen a visszautat folytatni. Olyan jó ütemben indulgattam el, hogy a következő fordulópont után egy rángatós 4essel bekatapultáltam magam ismét az elejébe. 

Volt egy hosszú kisiklásunk a völgybe ahol teljesen stabilnak tűnt az idő, már kezdtem aggódni hogy nem érünk vissza a hegyekre, de aztán gyengéket tekerészve csak sikerült. A mögöttünk érkezők viszont nagyon beragadtak itt.

Végül egy jó húzással Palikával úgy döntöttünk menni fog egyenesen is az utolsó előtti pont, így ketten indultunk neki a végének a tetejéről. Ő balra a starthelyre rátartva ment, én egyenesen mert a kis púp felett láttam ernyőket tekerészni. Persze csak gyengét találtunk ott, így amikor láttam hogy ő a hegyen továbbindul, kiszálltam én is, húzva magam után a maradék 3 ernyőt aki velem volt. Végig nagyon neccesnek tűnt a siklás, kb 7.8 kellett a célig de volt szembeszeles rész is ezért nem mertem parkettán tolni. A vége az lett hogy Palika 6 másodperccel megelőzött, másodikként toltam be a célba. Kettős magyar győzelem lett volna, de végül a mögöttem beérő francia Maxime a leading pontokkal megelőzött. A vigyort mindenesetre nem tudtam letörölni az arcomról, az meg végképp hihetetlen hogy elviszünk egy napot az összes olasz és francia elől, illetve hogy egy ilyen pwc szintű mezőnyben 6 repült nap után összetettben Palika 5ik, én 7, Bali pedig 13ik legyen. Pákó egyébként nagyon jól tolta, végig konzekvensen, nagyobb hibák nélkül repült, gratula neki! És persze az egész magyar csapatnak, ugyanis sikerült a csapatversenyt megnyernünk :) 

Akit érdekel kiszakértheti az egész repülést, ugyanis visszanézhető minden feladat, és az eredmények is ide vannak kirakva: https://airtribune.com/monteavena2015/results

A hét végére sikerült az ernyővel is összeszokni. Az látszik hogy amekkora előrelépés volt nekem anno a Core2ről az Icepeak7Pro, a Boomerang10 most legalább akkora. Ugyan több figyelmet igényel, de teljesítményben most vagyok először egy szinten a top ernyőkkel, lényegesen több opciója van az embernek. Az Enzo 2 gyorsítón egy hajszálnyival jobban siklik, viszont nekem észrevehetően nagyobb a végsebességem. Végre először van egy olyan cuccom amivel összejöhet egy task win, ezt szeretném is idén készpénzre váltani :)

Italian Open, Feltre - Task 5.

Végre semmi dzsuva nincs a levegőben, kicsit párás ugyan de szép kék égre ébredtünk. Kb 60km a feladat, nagy truváj nincsen benne, a gerincen kellett elmenni 25km-et kb meg vissza, aztán kis flikflakk a völgyben. Harmadiknak startoltam, így másfél órát várakoztunk felhők alatt, mellett, benne, elég idegőrlő volt :)

Elejétől tudtam menni az élbollyal, nagy variálás nem is volt. Ha vigyázott az ember hogy ne kerüljön a többiek alá a gerincen akkor szépen lehetett haladni. A végén olyan jól helyezkedtem hogy harmadikak hagytam el a hegyet, de gyáva voltam kintről egyedül ráfordulni az utolsó előtti pontra, pedig kis pamacsok voltak a kurzuson. A mögöttünk érkezők bepróbálták, sikerült is beelőzni minket, így 5ik lettem. Mögöttem Pákó és Bali érkezett, de jöttek a többiek is szépen. Egyedül szegény Dóránt Szilárd szívta meg, mert nem érte el a célvonalat.

Nekem a tanulság az, hogy szokni kell hogy versenyképes az ernyőm, ott is tudok lenni az elejében. Kicsit bátrabb vagyok tegnap akár taskot is lehetett volna nyerni. Összetettben előrébb jöttem, de sajnos a két nagyon elszúrt napom miatt csodákra nem lehet számítani. Azért még van egy nap hogy megmutassuk, csapatban a második helyünk mindenképp figyelemre méltó :)

Italian Open, Feltre - Task 4.

A szervezők szerint mára volt a legjobb meteo, ehhez képest sokáig zárt felhőzet alatt ültünk. A start a keleti oldalon úgy nézett ki hogy mindenki futott 500 métert az egy fokos lejtésű legelőn az oldalas semmiben, aztán vagy elemelt vagy nem, ekkor lehetett kezdeni elölről. Hosszú feladat leírásra tőlem ne számítsatok, start után már nem tekertünk ki eléggé, így a tegnapi hegy ahova át tudtunk csúszni ma nem adta. Szép fokozatosan lemosódtunk, majd másfél órát tekerve 700-800m között végül meguntam és leszálltam. Aki az elején magasról indult azért végigvergődött a feladaton többnyire, de nagyon meg kellett nekik is küzdeniük. Palika és Balázs ért be közülünk, Sziszi is egész közel jutott. Elnézve a neveket akik mögöttem vannak mondhatnám azt hogy van ilyen, de azért bánt a dolog, úgy érzem nem szabadna ilyen hibákat vétenem már.

Italian Open, Feltre - Task 3.

Ma végre nem pártás szmötyiben úszott a hegy, még a Dolomitok hátsó vonulatai is gyönyörűen látszottak. Egyrészt jó volt hogy végre nem a felhőben kellett egymást kerülgetni egy órán át a pylonra várva, másrészről nagyon nehézkesen indulgatott a nap. Nagyon lassan mentek a startok, és a sorbanállás miatt sikerült iszonyatosan későn levegőbe jutnom. A gyenge liftek ellenére csodával határos módon mire elkezdődött a verseny már az élbollyal egy helyen voltam, csak pár száz méterrel alacsonyabban. Mivel kb 90km volt a feladat nem aggódtam túlságosan. Sokkal óvatosabbra is vettem mint tegnap, nem siettem előre alacsonyan. 

A legtávolabbi fp elég necces volt, az élboly türelmetlenebbik fele ki is koppant, mi nagy nehezen kievickéltünk onnan és elindultunk visszafelé. Innentől egy kb tíz fős csapattal toltuk az elejében Rácz Balival. A vége felé nagyon jól sikerült elindulgatnunk, az uccsó termikből Balázzsal együtt szálltunk ki. Gyáva voltam elsőnek elindulni a végsiklásra, így egy olasz és egy francia megelőzött, de mivel az ernyőm gyorsabb parkettán mint az enzo2-k így a maradékot megvertem. Harmadiknak értem be, ami a leading pontok miatt negyedikre módosult. Azért ezen a versenyen ezt bármikor aláírom előre :) Rácz Bali 9. lett, Milán jött be harmadiknak, utána Palika. 20 beérőből négy magyar, és Sziszinek se kellett volna sok.

Eredmények ITT

Live tracking aki élőben szeretne minket követni valahol ITT

Italian Open, Feltre - Task 2.

Az első napból kiindulva nyomtam a gázt rendesen, de gyenge is volt az idő, illetve soha nem volt türelmem a gerincen elég magasra kerülni ahol már jobban adta volna. Többször majdnem összeértem az árnyékommal, de aztán a táv felénél a síkságon egész jól adogatta és megközelítettem az elejét. 

Nem gondolom hogy nagyot hibáztam volna, egy lapos kis hegy felett volt a fordulópont, felette hatalmas felhő és tekerésző ernyők. Röviden annyi történt hogy kétszeri nekifutásra sem adta, semmit nem emelt és lemosódtunk róla a beerősödő szélben. Kb 40-50 ember currant le itt, és csak a kb 20 fős élbolynak volt még esélye beérni a célba. Ügyesek voltak, meg nyilván van helyismeretük is ami jól jött volna nekünk is. Közülünk Karcsi jutott legközelebb, kevésen múlott a célbaérése.

Szerencsére pwc szabályok vannak, így van napdobás is. A rendszer elég bonyolult, nagyon leegyszerűsítve 4 naponként leíródik az ember legrosszabb napja, így van még esély egy jó eredményre.

Italian Open, Feltre - Task 1.

Ezer éve nem frissült a blog, már a tavaly szeptemberi  Soca Open is kimaradt, gondoltam most írok pár sort az aktuális Olasz Openről. A mezőny nagyon bika, az amúgy is erős olasz csapat mellett tele vagyunk franciákkal, plusz innen onnan nagykártyák, már-már pwc szerű.

A héten kb minden napra írtak záporokat, többnyire csak a hegyek között, de első nap a sikságra is kicsúszott egy. Jó kis feladat lett volna (pláne hogy végig teljesen az élbolyban mentem), de aztán 45km környékén stoppolták a napot mert nagyon esett a kurzuson. Így hiába lettem hatodik, szinte ugyanannyi pontot kapott mindenki, nem sikerült előnyre szert tenni.

British Open Ager, Task 5

Egy jó nagy oda-vissza a fő gerincen, majd el északnak egy tó partjára, kb 50km. Eleinte 90es volt a feladat, de aztán az idő nem úgy alakult amire számítottak és ez lett belőle. Persze megint mentünk elöl mert vérszemet kaptunk a hegyen repüléstől, és sikerült beragadni viszonylag az elején ahogy kell. 

A hegyről tudni kell hogy két "szintje" van, az alsó is olyan magas hogy itthon bárki elfogadná és versenyeket rendeznénk róla, de kicsit beljebb van még egy lépcső több száz méterrel feljebb. Mint kiderült az alsó nem adta, rázkódtunk a szembe szélben, míg fent kicsit lemaradva tőlünk kb 40 ernyő húzott el látva a szenvedésünket. Mire végre kitekertem kezdődött a kergetés ismét, szerencsémre sokan visszafelé is megpróbáltak lent menni,  pedig fent vígan félgázom lehetett haladni. A cél előtt 19km-el sikerült 2400ra felesni, innen gyakorlatilag végsiklás volt, amit megálltunk tekerni a gyengében az felesleges volt, simán adta a célig. Az élboly sajnos megint sokat adott időben, de kb tizedikként bevergődtem, így hogy nincs már tétje ez elfogadható. Utánam még Vértes, Karcsi és Kepes érkezett, rengetegen beértek ma. A cél egy strand volt, bárral a fák alatt, fürdéssel, soha rosszabbat :)

British Open Ager, Task 4

Viszonylag erős nyugati szél, ezért nem bonyolították túl a feladatot, egy pont a cél keletre kb 90km-re. A harmadáig jól mentünk az elejével, aztán kicsit belassultunk és nullázgattunk mivel féltünk a leszálló nélküli terepre való besiklástól. Végül nagy nehezen elértük a következő hegyet, de ide elég hülye módon beragasztottuk magunkat, rengetegen elmentek felettünk amíg Vértessel és Sziszivel lejtőzgettünk. Végül annyira nem adta hogy pár száz méteren kicsúsztunk egy kis síkság fölé, ahol szittoval alacsonyról mentettünk, Balinak sajna már nem adta. Közben kiderült hogy Tóni és Kepes besiklott a necces rész fölé, és nem adta, kisebb befázás lett a vége, Tóni videóját majd belinkelem, döbbenet :)

Ezután jócskán lemaradva ugráltam az előttem tekerésző körkupolák seregén, próbáltam mindenkit otthagyni de egy hátszeles feladat nem nagyon hozza ki az ernyők közti különbségeket. Azért akit csak beértem ott tudtam hagyni, a végén még volt egy jó húzásom, mivel láttam hogy az élboly kerüli az utolsó hegyeket, én rámentem egyenesen és bejött, picit tekerve de át tudtam ütni így 20-ikként beestem a célba. Karcsi ügyesen az élbollyal előttem ért be, a napot meg Xevi Bonet nyerte vagy 10 perccel mindenki más előtt. Hiába, ezen a terepen a helyismeret rengeteget számít, meg ő sem ma kezdte. Sziszi utánam érkezett, összesen vagy 70en voltunk a célban.

British Open Ager, Task 3

Törölték a napot erős szél miatt, eddig nekünk háromból semmi a beígért jó idő ellenére..

British Open Ager, Task 2

Jó időnek nézett ki, bár mint kiderült nem annyira mint az első nap. Persze bennünk volt hogy tegnap nyerő helyzetből koppantunk, így toltuk neki az elején most is. Én nem gondolom hogy túl bevállalósan mentünk, de tény hogy lehetett volna ismeretlen terepen konzervatívaban repülni. Lényeg a lényeg, egymást behülyítve Sziszivel, Vértessel meg Tónival leszálltunk 12km után.. Karcsi meg Kepes nem volt ilyen őrült, de a célba senki nem ért be közülünk, nehéz terep volt.
Innentől örömrepülés, egy ilyen nullás nappal már nem érhetünk el olyan helyezést ami pontot érne.